Főoldal / Szalézi világ / Nagy-Britannia - A manchesteri bombatámadás margójára
Nagy-Britannia - A manchesteri bombatámadás margójára
2017-05-30 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
terrorizmus • Európa •
Könnyen válhat az ember depresszióssá, dühössé, vagy eluralkodhat rajta a félelem egy olyan hét után, amely a manchesteri bombatámadással kezdődött, ahol fiatalok és családok váltak áldozattá, és egyiptomi kopt keresztény zarándokok ellen elkövetett fegyveres támadással végződött, akik között szintén sok volt a gyermek. De mi a remény emberei vagyunk, és azt tanították nekünk, hogy szeressük felebarátainkat.
Mi, Szalézi Családként elköteleződtünk, hogy a fiatalok gondját viseljük, hogy támogatjuk az érdekeiket és osztozunk abban, amikor örömüket lelik olyan ártatlan élvezetekben, mint a sport és a zene. Nagyon nehezen érint mindannyiunkat, ha látjuk a gyermekeket, fiatalokat és családjaikat, amint egy örömteli esemény közepette szándékosan célponttá válnak.
(…)Tudatában vagyok az üres szavakból és közhelyekből álló vádaknak, amelyekkel azokat illetik, akik 140 karakterben próbálnak hit-alapú vigasztalást felkínálni, és a válaszoknak, melyek szerint a vallás az oka a világ nyomorúságának. De most olyan idők járják, amikor egyszerűen nincsenek megfelelő szavaink. Olyan idők, amikor valóban vigaszt találhatunk a vallásunkban, hiszen egyszerűen sehol máshol nem találunk. Az okozza a bajokat, hogy a gyűlölet, félelem és hatalomvágy „vallásá” torzult
A múltkor Buryben a virrasztáson egy fiatal áldozat anyja kétségbeesetten könyörgött egységért, kérve mindenkit, hogy legyenek erősek és maradjanak együtt. „Kérem, ne hagyják, hogy a lányom áldozattá váljon” - mondta. Jézus azt mondta nekünk, hogy tartsuk oda a másik orcánkat is. Elutasítani, hogy bánatunkban a vak düh és a bosszú manipuláljon bennünket, nem egy szelíd, jámbor tett - nagy erőt kíván és ez egy másikfajta ellenszegülés.
A szörnyű eset Manchesterben sokakból hozta ki a legjobbat, a helyiek megnyitották otthonaikat olyan emberek előtt, akik messze rekedtek a saját otthonuktól, a szolgálaton kívüli orvosi személyzet sietett segíteni, a taxisofőrök - sokan közülük muszlimok- ingyenesen fuvarozták az ijedt embereket messzire a vérontás helyétől, hajléktalan férfiak segítettek a sérült gyerekeknek, üzletek és kávézók díjmentesen kínáltak ételt az embereknek.
(...) A hitünk nem tudja visszahozni azokat, akiket megöltek a szörnyű, gonosz támadások során; nem magyarázza meg, miért gyilkoltak és csonkítottak meg rettenetes módon ártatlan, végtelen sok örömet és lehetőséget magukban hordozó fiatalokat. De arra megtaníthat bennünket, hogyan kell megbirkózni a bánattal; kezelni a haragot; minden lehetséges módon kimutatni a szeretetet és együttérzést; továbblépni embertársaink felé; és imádkozni - mert a világnak ritkán volt ennyire szüksége az imádságra.
ANS – Bolton/Szaléziak.HU
